2013. november 24., vasárnap

Illa Kékfrankos rosé bonbon

Horváth János nevét már a Csillagó csokoládék kapcsán ismerhetjük. János most alkoholos csokoládéival veszi le lábáról a csokoládérajongókat. Az útkeresés első lépései igazán jól sikerültek. Az Illa csokik hazai nedűk és belga csokoládék kompozíciójával jelennek meg immár szerte az országban a különböző fesztiválokon, csokoládéboltokban.

A hétféle íz hétféle élményt és talán ugyanennyi ízlésvilágot is magában rejt. Hiszen van, akinek a fehércsokoládé a kedvence, az bizonyára nem csalódik az Irsai Olivér borral kombinált bonbonban. Aki a markánsabb ízeket keresi, annak a Sao Thomé csoki Cabernet sauvignon, chili és vadbors együttese nyújthat különleges pillanatokat. Az aszús, a szilvapálinkás és a meggypálinkás bonbonok vélhetően a hagyományos ízek kedvelőihez találják meg gyorsabban az utat.

Miután végigkóstolgattam a sort, természetesen nekem is lett kedvencem. A gönci barackos-gyömbéres és a most újrakóstolt Kékfrankos rosés bonbon vitte el a pálmát.  
Ez a bonbon egy Kékfrankos rosé borkrémmel készült finomság, amelyet még málnával és kandírozott rózsaszirommal is megbolondított a készítő. A felhasznált bor a kötcsei (Balatonboglári borvidék) Gutman Pince Kékfrankos roséja volt, amelynek jellemzői a korábbi kóstolóim során az élénk savak és a hangsúlyos piros bogyós ízek voltak. A készítő ezeket a liofilizált málnával tette még hangsúlyosabbá. Ha mindez pedig még nem lenne elegendő, akkor a kandírozott rózsa teszi fel szó szerint a koronát a bonbonra, úgy, hogy az látványban se legyen utolsó.

A csomagolás ötletes, bár talán kevésbé praktikus. Mi az, ami tetszik benne? A színvilága a rosé borokat idéző barackvirágos pöttyökkel tarkított. Egy része viszont átlátszó, amelyen keresztül bepillantást nyerhetünk a csomag tartalmába. Nagyon kifinomult érzékkel oldották meg, hogy látszódjon is, mi rejlik odabent, ugyanakkor ne azt a jól ismert (és kicsit talán már elcsépelt) módszert alkalmazza, ami a teleszórt (én csak így hívom ezt a trükköt) csokik látványvilágára hajaz. Éppen csak mutat magából valamit a sejtelmes külcsín.

Mi az, amivel gondom volt? A dobozt kibontani nem volt túl egyszerű, ami lássuk be egy csokira éhes és minden tekintetben kíváncsi egyén számára igazi kihívást jelentett. Eltartott egy darabig, amíg hozzájutottam a jól elbújtatott falatkákig, de megérte. 6 darab bonbon sorakozik az elválasztó rekeszekkel jól lehatárolt belső dobozkában arra várva, hogy valakinek legalább hat boldog pillanatot okozhasson.

Közepesen fényes, őzbarna Arriba csokoládé alkotja a kérget. Illata ezúttal kicsit a nugátra emlékeztető. Selymes tapintású, jól roppan, kellően vékony a csokiréteg. Belsejében habkönnyű borkrém lakozik. Nem intenzív az íze, inkább könnyedsége az, ami jól esik benne. Kiegyensúlyozott a savassága és az édessége. A liofilizált málna a falat közepén diszkréten beköszön. Majd, ahogy szétrágom az egészet és persze a rózsaszirmokat is, azok szinte berobbannak a szájba, de szerencsére nem túl agresszíven.

A végén közepesen hosszú lecsengéssel búcsúzik az ízlelőbimbóinktól a málna, a rózsa zamata ami egy pillantra még elegyedik finom vajassággal is, mielőtt végleg elcsendesedne.

Minősége: nagyon jó

Megvásárolható: jocsoki.hu (Ráday úti Csokibolt)
66 g/ 1400 Ft

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése